A Domica-barlang a Szlovák-karszt legjelentősebb, több szempontból is különleges barlangja. A barlang díszítésében a függőcseppkövek  és a pagodaszerű állócsepkövek dominálnak. A barlang nagyon fontos lelőhelye a különböző barlangi előlényeknek. 1995-ben az Aggteleki- és a Szlovák-karszt további barlangajival együtt fölkerült az UNESCO Világörökségének listájára, 2001-től pedig szerepel a ramsari lápok listáján. A barlangban található falfestmények régészeti jelentősége túlnő a régió határain. A Domica-barlang őseink számára szentély volt, és nekünk is így kellene tekintenünk rá.
   Domica felfedezése már 1926 előtt is várható volt. Magyarország területén ismert volt a Baradla-barlang, amely sejteni engedte, hogy a barlang Szlovákiában folytatódik, ahol az ún. Ördöglyuk és az Öreg Domica már korábban is ismertek voltak. A feltételezéseket Ján Majko és társai váltották valóra, amikor 1926. október 3-án az Öreg Domica alján felfedezték annak folytatását, a Domica-barlangot. A barlang Ördöglyukkal való összeköttetését Majko 1929-ben fedezte fel, a Domica és a Baradla kapcsolatát pedig Vojtech Benický tárta fel 1932-ben a magyarországi oldal félszifonjainak áttörésével. A barlangot 1932-ben nyitották meg a nyilvánosság számára. A megnyitással kapcsolatos munkálatokat Vojtech Benický irányította.
 A Domica-barlang a Szilicei-fennsík délnyugati peremén, a nem karsztos Bódvai-dombsággal való határon fekszik. Világos wettersteini mészkőben keletkezett a föld alatti Styx és a Domicai-patak, valamint további nem karsztos vízfolyások korróziós és eróziós tevékenységével. A barlang georeliéfjének gazdag formái és három fejlődési szintje, amelyek közül a legalsó kaviccsal van behordva, mind a barlang egyes földtörténeti korokban bekövetkezett többfázisú fejlődésének bizonyítékai. Hossza az Ördöglyukkal együtt 5358 m, ami az egész Baradla-Domica barlangrendszer nem egész egynegyede. A barlangtúra útvonala 1180 m hosszú, amelynek 150 méteres szakaszát csónakon teszik meg a látogatók.
   A barlangban gazdag cseppkődíszítés található. Ilyen kis területen egyedüllálló ennyi sztalagmit és cseppkődob előfordulása. A barlangot további gravitációs cseppkőformák és korallitok díszítik. A Misztériumok dómjában található föld alatti szentély valószínűleg a bükki kultúra embereinek központi kultikus terme volt. A Szent folyosó falain értékes, a termékyenység és a teremtő erő szimbólumait ábrázoló barlangrajzokat találtak. A folyosó alakja a mai emberekben is erőteljes érzéseket vált ki.